Az ókor
Politika
- Athén, demokrácia
- Róma; Caesar és Augustus (E)
- Hun Birodalom: a sztyeppei állam (E)
Az ókori civilációk öröksége
- Görög és római építészet
- A pénz az ókorban (E)
- Írások, filozófia és a római jog (E)
Vallások
- Zsidó monoteizmus
- A kereszténység
- Politeizmus az ókori Keleten (E)
Az ókor időszaka: kb. i. e. 3500 (írásbeliség megjelenése)- i. u. 476 (Nyugatrómai Birodalom bukása)
Az ókori államberendezkedések
Az állam fogalma: közös/azonos területen élők szervezete, amelynek fő feladata a szervezés és irányítás.
Az állam hatalmi ágai: törvényhozás (pl.: modern parlament), végrehajtás (pl.: modern kormány), igazságszolgáltatás (pl.: modern bíróság)
2 Ókori állam-típust ismerünk el, az ókori keleti, és antik államokat.
Az ókori Kelet államai (pl.: Egyiptom, Perzsa Birodalom, Sumér városállamok)
Despotikus államok —> élükön egy despota áll
A társadalmi helyzetet a születési jog határozza meg
—> társadalmi elit: katonai és vallási vezetők, hivatali előkelők
—> közrendi szabad ( a despotikus államokban az uralkodón kívül senki nem rendelkezett magántulajdonnal, önellátó gazdaság helyett a templomgazdaság volt jellemző)
—> rabszolga ( a korban nem volt jellemző a modern rabszolgaság, a rabszolgák jellemzően adósok vagy hadifoglyok voltak akiket a házkörüli munkák elvégzésére alkalmaztak, és nem feltétlenül éltek embertelen körülmények között)
A város kialakulása
- Athén az Attikai-félszigeten jött létre, 5 km-re a tengertől (kikötője Pireusz).
- A város magja az Akropolisz (fellegár), amely már a mükénéi korban is létezett. A Kr. e. XIV-VIII. században Athén élén királyok álltak. Az egyik ilyen király Thészeusz volt, aki miután egyesítette Attika településeit, a lakosságot 3 foglalkozási csoportba osztotta (a törzsi-nemzetségi szervezet felbomlása):
- arisztokraták (eupatridak);
- földművesek (georgoszok);
- mesteremberek (demiurgoszok)
Az arisztokratikus köztársaság
- A Kr. e. VIII. században megszűnt a királyság. A várost ezután az arisztokrácia vezette. Közülük kerültek ki az arkhónok:
- kezdetben 1, később 3, végül 9 arkhón volt;
- kezdetben életük végéig, majd 10 évig, végül 1 évig voltak hivatalban. A volt arkhónokból jött létre az aristokratikus vének tanácsa, az Areioszpagosz
A démosz (köznép) megerősödése
A Kr. e. VIII. századtól kezdődő görög gyarmatosítás (új poliszok alapitása a Földközi-tenger medencéjében), illetve az ezáltal fellendült hajózás és kereskedelem több szempontból is komoly hatást gyakorolt Athén társadalmi életére
a gyarmatokról behozott olcsó gabona csökkentette az arisztokrácia súlyát a város gabonaellátásában, ezáltal csökkent gazdasági, politikai erejük;
felemelkedett és meggazdagodott egy széles ipari, kereskedő, hajótulajdonos réteg, amely a démosz jogi egyenlőségéért szállt síkra;
az arisztokratákból álló lovashadsereg is háttérbe szorult
meghatározóvá vált a nehézfegyverzetű gyalogság (hopliták) és a tengeri flotta.
- A megerősödött démosz céljai a következők voltak:
- adósrabszolgaság megszüntetése;
- jogi egyenlőség, a törvények írásba foglalása;
a polgárság területi alapon történő besorolása.
Az arisztokrácia és a démosz küzdelme
Drakón arkhón Kr. e. 621-ben írásba foglalta a törvényeket:
- rendkívül szigorúak voltak a törvények ("drákói szigor");
- bár az aristokrácia érdekeit védte, mégis gátat szabott az önkényes
jogértelmezésnek és a vérbosszúnak.
Szolón reformtevékenysége
- Kr. e. 594-ben arkhón volt, ekkori intézkedései:
→ a polgárok adósságainak eltörlése (szeiszaktheia - a terhek
lerázása);
→ az adósrabszolgaság eltörlése, a külföldre eladott adósok álla-
mi pénzen való visszavásárlása, és földjeik visszaadása. Későbbi, törvényhozói munkája kapcsán megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait:
→ Évi jövedelme alapján vagyoni osztályokba sorolta Athén lakosságát. Ebben a timokratikus alkotmányban (timosz = vagyon) 4 vagyoni osztály volt, mindenki részt vehetett a népgyűlésen, a politikában:
- ötszáz mérősök (leggazdagabbak, arisztokraták);
- lovagok vagy háromszáz mérősök;
- ökörfogatosok vagy kétszáz mérősök;
- napszámosok.
→ Létrehozta a 400-ak tanácsát, a bulét, amely a népgyűlés napirendjét készítette elő, és az első három vagyoni osztályból
lehettek tagjai.→ Megszervezte az esküdtbíróságokat (heliaia), amelynek minden athéni polgár tagja lehetett.
→ Gazdasági jellegű törvényei közül fontos az, hogy az olivaolaj kivételével megtiltotta mindennemú agrártermék kivitelét, illetve elősegítette idegen iparosok betelepülését.
→ Családjogi intézkedéseiben engedélyezte a szabad végrendelkezést, igyekezett megakadályozni az érdekházasságot és a családok felbomlását.
A türannisz kora (Kr. e. 560-510)
- Türannisz=zsarnokság; türannosz=zsarnok.
- Athén elsó türannosza Peiszisztratosz volt (Kr. e. 560-527), aki a
démosz szegényebb rétegeire támaszkodva szerezte meg a hatalmat:
→ az ellenálló aristokraták földjeit elvette és kiosztotta a föld-
nélkülieknek;
→ évi adót vezetett be, amelyből zsoldossereget tartott fenn;
→ nagyszabású építkezéseket folytatott (Athéné-templom az
Akropoliszon, Zeusz-templom Olümpiában);
→ vidékre kiszálló bíróságokat hozott létre;
→ előnyös kereskedelmi szerződéseket kötött más poliszokkal,
megteremtette az athéni hajók szabad mozgását a tengereken;
→ elterjedt a Dionüszosz-kultusz, bevezették a drámajátékokat. - Peiszisztratoszt halála után fiai, Hippiasz és Hipparkhosz követték,
de uralmukat már nemcsak az aristokrácia, hanem a démosz sem
nézte jó szemmel. Hipparkhoszt meggyilkolták egy felvonuláson,
Hippiaszt pedig Kr. e. 510-ben elüldözték.
Kleiszthenész reformjai (Kr. e. 508)
A politikai berendezkedést territoriális (területi) alapra helyezte, Attika területét három részre osztotta:
- → Athén és környéke;
→ Attika középső (sík) vidéke;
→ tengerpart. - Mindhárom területen 10-10 harmadot jelölt ki. A 30 harmadból 10 phülét (kerületet) alakított ki úgy, hogy mindegyik terület 1-1
harmaddal képviseltette magát. A phülékben igy az aristokráciával
(síkvidék) szemben többségben volt a démosz (város+tengerpart).
A phüle-rendszerre épült a katonai szervezet és a politikai élet. - A türannisz rendszerének és a türannoszoknak a visszatérését megakadalyozandó vezette be Kleiszthenész a cserépszavazás (osztrakizmosz) intézményét.
A demokrácia kiteljesedése; A periklészi virágkor
- Még a perzsa háborúk idején (Kr. e. 490-ben győzelem Marathonnál, Kr. e. 480-ban győzelem Szalamisznál) jelentősen csökkentették az Areioszpagosz bíráskodási hatáskörét (Kr. e. 462).
- Az arkhóni hivatalt megnyitották a kétszázmérősök előtt is (Kr. e. 458).
- Periklész - aki Kleiszthenész unokaöccse, és Kr. e. 444-429 kö-
zött 15évig sztratégosz volt - reformjai:
→ az ötszázak tanácsának és az esküdtszékeknek a tagjai napi-
dijat kaptak;
→ napidíjat kaptak a színházi előadásokon megjelenő polgárok is;
→ a gazdagokra különféle kötelezettségeket rótt (színházi előadások, tornaversenyek rendezése, hadihajók felszerelése).
A periszklészi virágkor államszervezete
- Népgyűlés (ekklészia):
- tagja minden 20. életévét betöltött athéni polgár;
- felépítése: Kleiszthenész Kr. e. 508-as reformja alapján (a 10 db
3 részből álló phülé szavazatai döntöttek); - évente 40 alkalommal ülésezett, bárki felszólalhatott;
- hatásköre: háború és béke kérdése, szövetségkötés, adók kivetése,
törvényhozói intézkedések szentesítése, polgárok száműzetésbe
küldése osztrakizmosszal (cserépszavazás).
- Tanács (bulé):
- tagjait évente sorsolták a 30. életévüket betöltött polgárok közül
(10 phülé egyenként 50 tagot delegált → ötszázak tanácsa); - ellenőrizte a tisztségviselők munkáját, irányította az állam pénz-
ügyeit, elővéleményezte a népgyűlés elé kerülő javaslatokat. - Bíróság:
- Areioszpagosz (vének tanácsa): Kr. e. 462-ig az Árész hadisten
dombján gyűlésező vének tanácsa gyakorolta a főbírói funkciókat.
Tagjai általában a legtekintélyesebb, hivatalviselt aristokratákból
(arkhónok) kerültek ki. - Heliaia (esküdtbíróság): Kr. e. 462-től vette át a bírói szerepkört az
athéni polgárok közül phülénként sorsolt 6000 tagú esküdtbiróság,
amely tanácsokra bontva ülésezett. Az egyes ügyekben meghallga-
tás után azonnal, szavazással döntöttek. - Tisztségviselők:
- Arkhón: az állam élén 9 arkhón állt (elsó arkhón, kultikus, továbbá
hadügyeket irányító, és 6 törvényhozó arkhón), de szerepük ekkor
már formálissá vált. Évente sorshúzással vlasztották öket. - Stratégosz: a phülé élén álló katonai parancsnok. A 10 sztratégoszt
szavazással vlasztották. Az elsó sztratégosz irányította Athént. - Tamiasz: pénzügyekért felelós tisztségviseló, 10 tagból álló testü-
letet alkottak.
Társadalom
- Teljes jogú polgárok (kb. 150 ezer fő):
- többségük saját munkájából élt, Periklész idején már napidíjat kaptak az esküdtszékek tagjai;
- szerepet vállaltak a politikában, működtették a demokráciát;
- 18-60 éves kora között katonáskodott (a nehézfegyverzetű gyalogos
katonák, a hopliták alkotta zárt alakzat volt a falanx); - Kr. e. 451-től csak az lehetett athéni polgár, akinek mindkét szülője
az volt. - Metoikoszok (kb. 75 ezer fő):
- személyükben szabadok, de polgárjoggal nem rendelkező bevándorlók, "idegenek" voltak;
- nem vehettek részt a politikában, nem vásárolhattak földbirtokot,
ezért iparral és kereskedelemmel foglalkoztak; - adót fizettek, nagyobb háborúkban katonáskodtak.
Rabszolgák (kb. 50-100 ezer fő):
Athénban alakult ki elöször az érett vagy klasszikus rabszolgatartó
társadalom, ahol a rabszolgáknak már komoly szerepük volt a gazdasági életben;
Gazdaság
- Athénnak igen jelentős mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi tevékenysége volt, amelyekből nagy jövedelmekre tettek szert a polgárok és a metoikoszok, adóikból pedig az állam is.
- A rabszolgák nagyfokú alkalmazása olsó termelést tett lehetővé, és pótolta a politikával foglalkozó polgárok munkaerejét is.
- Athén szövetségeseitől (déloszi szövetség) súlyos adókat követelt és kapott.
Válság
Nagyhatalmi politika:
- A Kr. e. 478-ban létrehozott déloszi szövetséget Athén saját céljaira
használta fel: gazdaságilag megsarcolta szövetségeseit, továbbá át kellett venniük az athéni politikai rendszert (demokrácia). A szövetség tagjai ezért lázadozni kezdtek. - Athén és Korinthosz között a kereskedelmi verseny ellentétté
vált, mindez a Spárta vezette peloponnészoszi szövetséggel (amelybe Korinthosz is beletartozott) való szembekerülést is jelentette. - A gazdasági-politikai-katonai ellenségeskedés elvezetett a peloponnészoszi háborúhoz (Kr. e. 431-404):
- A háború során pestisben meghalt Periklész (Kr. e. 429).
- Athénban kiéleződött a politikai versengés, ami meggyengítette a
poliszt. - Végül Athén vereséget szenvedett, felbomlott a déloszi szövetség.
- A poliszok egymás elleni végtelen harcának időszaka következett. Ez
már a hanyatlás kora volt. - A háborúk miatt (katonáskodás, pusztítások) ellehetetlenültek az
attikai kis-és középbirtokosok, deklasszálódtak, számuk, társadalmi és politikai súlyuk csökkent. - A városi iparosok, kereskedők is deklasszálódtak, miközben növekedett a rabszolgák száma és szerepe a gazdaságban.
- Átalakult a hadsereg is: megnövekedett a pénzért harcoló (zsoldos)
katonák száma. - A háborúk alatt a görög gyarmatvárosok "leváltak" anyavárosaikról,
egyre kevésbé töltötték be a nyersanyagbázis és felvevőpiac szerepét. - Athénban a demokrácia meggyöngült, megszűnt a politikai egyenlőség.
Az elszegényedett polgárság elveszítette poliszpolgári öntudatát, poliszhazafiságát, és irányítható, szavazatát pénzért értékesítő tömeggé lett.