Politika

•  Athén, demokrácia
• Róma; Caesar és Augustus (E)
• Hun Birodalom: a sztyeppei állam (E)

Az ókori civilációk öröksége

• Görög és római építészet
• A pénz az ókorban (E)
• Írások, filozófia és a római jog (E)

Vallások

• Zsidó monoteizmus
• A kereszténység
• Politeizmus az ókori Keleten (E) 

Az ókor időszaka: kb. i. e. 3500 (írásbeliség megjelenése)- i. u. 476 (Nyugatrómai Birodalom bukása) 

Az ókori államberendezkedések

Az állam fogalma: közös/azonos területen élők szervezete, amelynek fő feladata a szervezés és irányítás.

Az állam hatalmi ágai: törvényhozás (pl.: modern parlament), végrehajtás (pl.: modern kormány), igazságszolgáltatás (pl.: modern bíróság)  

2 Ókori állam-típust ismerünk el, az ókori keleti, és antik államokat. 

 Az ókori Kelet államai (pl.: Egyiptom, Perzsa Birodalom, Sumér városállamok) 
 Despotikus államok —> élükön egy despota áll 

  A társadalmi helyzetet a születési jog határozza meg
 —> társadalmi elit: katonai és vallási vezetők, hivatali előkelők 
 —> közrendi szabad ( a despotikus államokban az uralkodón kívül senki nem rendelkezett magántulajdonnal, önellátó gazdaság helyett a templomgazdaság volt jellemző) 
 —> rabszolga ( a korban nem volt jellemző a modern rabszolgaság, a rabszolgák jellemzően adósok vagy hadifoglyok  voltak akiket a házkörüli munkák elvégzésére alkalmaztak, és nem feltétlenül éltek embertelen körülmények között) 

A város kialakulása

• Athén az Attikai-félszigeten jött létre, 5 km-re a tengertől (kikötője Pireusz).
• A város magja az Akropolisz (fellegár), amely már a mükénéi korban is létezett. A Kr. e. XIV-VIII. században Athén élén királyok álltak. Az egyik ilyen király Thészeusz volt, aki miután egyesítette Attika településeit, a lakosságot 3 foglalkozási csoportba osztotta (a törzsi-nemzetségi szervezet felbomlása):

• arisztokraták (eupatridak);
• földművesek (georgoszok);
• mesteremberek (demiurgoszok)

Az arisztokratikus köztársaság

• A Kr. e. VIII. században megszűnt a királyság. A várost ezután az arisztokrácia vezette. Közülük kerültek ki az arkhónok:
  -  kezdetben 1, később 3, végül 9 arkhón volt;
  -  kezdetben életük végéig, majd 10 évig, végül 1 évig voltak hivatalban.

•   A volt arkhónokból jött létre az aristokratikus vének tanácsa, az Areioszpagosz

A démosz (köznép) megerősödése

 A Kr. e. VIII. századtól kezdődő görög gyarmatosítás (új poliszok alapitása a Földközi-tenger medencéjében), illetve az ezáltal fellendült hajózás és kereskedelem több szempontból is komoly hatást gyakorolt Athén társadalmi életére 

• a gyarmatokról behozott olcsó gabona csökkentette az arisztokrácia súlyát a város gabonaellátásában, ezáltal csökkent gazdasági, politikai erejük; 

•  felemelkedett és meggazdagodott egy széles ipari, kereskedő, hajótulajdonos réteg, amely a démosz jogi egyenlőségéért szállt síkra;

•  az arisztokratákból álló lovashadsereg is háttérbe szorult

•  meghatározóvá vált a nehézfegyverzetű gyalogság (hopliták) és a tengeri flotta.

• A megerősödött démosz céljai a következők voltak:

• adósrabszolgaság megszüntetése;

• jogi egyenlőség, a törvények írásba foglalása;

• a polgárság területi alapon történő besorolása. 
  

Az arisztokrácia és a démosz küzdelme

Drakón arkhón Kr. e. 621-ben írásba foglalta a törvényeket:

• rendkívül szigorúak voltak a törvények ("drákói szigor");

• bár az aristokrácia érdekeit védte, mégis gátat szabott az önkényes
  jogértelmezésnek és a vérbosszúnak.


Szolón reformtevékenysége

• Kr. e. 594-ben arkhón volt, ekkori intézkedései:
  → a polgárok adósságainak eltörlése (szeiszaktheia - a terhek
  lerázása);
  → az adósrabszolgaság eltörlése, a külföldre eladott adósok álla-
  mi pénzen való visszavásárlása, és földjeik visszaadása.

• Későbbi, törvényhozói munkája kapcsán megteremtette a demokrácia (népuralom) alapjait:

   → Évi jövedelme alapján vagyoni osztályokba sorolta Athén lakosságát. Ebben a timokratikus alkotmányban (timosz = vagyon) 4 vagyoni osztály volt, mindenki részt vehetett a népgyűlésen, a politikában:

1. ötszáz mérősök (leggazdagabbak, arisztokraták);
2. lovagok vagy háromszáz mérősök;
3. ökörfogatosok vagy kétszáz mérősök;
4. napszámosok.

→ Létrehozta a 400-ak tanácsát, a bulét, amely a népgyűlés napirendjét készítette elő, és az első három vagyoni osztályból 

→ Megszervezte az esküdtbíróságokat (heliaia), amelynek minden athéni polgár tagja lehetett.

→ Gazdasági jellegű törvényei közül fontos az, hogy az olivaolaj kivételével megtiltotta mindennemú agrártermék kivitelét, illetve elősegítette idegen iparosok betelepülését.

→ Családjogi intézkedéseiben engedélyezte a szabad végrendelkezést, igyekezett megakadályozni az érdekházasságot és a családok felbomlását.

A türannisz kora (Kr. e. 560-510) 

• Türannisz=zsarnokság; türannosz=zsarnok.
• Athén elsó türannosza Peiszisztratosz volt (Kr. e. 560-527), aki a
  démosz szegényebb rétegeire támaszkodva szerezte meg a hatalmat:
  → az ellenálló aristokraták földjeit elvette és kiosztotta a föld-
  nélkülieknek;
  → évi adót vezetett be, amelyből zsoldossereget tartott fenn;
  → nagyszabású építkezéseket folytatott (Athéné-templom az
  Akropoliszon, Zeusz-templom Olümpiában);
  → vidékre kiszálló bíróságokat hozott létre;
  → előnyös kereskedelmi szerződéseket kötött más poliszokkal,
  megteremtette az athéni hajók szabad mozgását a tengereken;
  → elterjedt a Dionüszosz-kultusz, bevezették a drámajátékokat.
• Peiszisztratoszt halála után fiai, Hippiasz és Hipparkhosz követték,
  de uralmukat már nemcsak az aristokrácia, hanem a démosz sem
  nézte jó szemmel. Hipparkhoszt meggyilkolták egy felvonuláson,
  Hippiaszt pedig Kr. e. 510-ben elüldözték.

Kleiszthenész reformjai (Kr. e. 508) 

 A politikai berendezkedést territoriális (területi) alapra helyezte, Attika területét három részre osztotta:

• → Athén és környéke;
  → Attika középső (sík) vidéke;
  → tengerpart.
• Mindhárom területen 10-10 harmadot jelölt ki. A 30 harmadból 10 phülét (kerületet) alakított ki úgy, hogy mindegyik terület 1-1
  harmaddal képviseltette magát. A phülékben igy az aristokráciával
  (síkvidék) szemben többségben volt a démosz (város+tengerpart).
  A phüle-rendszerre épült a katonai szervezet és a politikai élet.
• A türannisz rendszerének és a türannoszoknak a visszatérését megakadalyozandó vezette be Kleiszthenész a cserépszavazás (osztrakizmosz) intézményét.



A demokrácia kiteljesedése; A periklészi virágkor

• Még a perzsa háborúk idején (Kr. e. 490-ben győzelem Marathonnál, Kr. e. 480-ban győzelem Szalamisznál) jelentősen csökkentették az Areioszpagosz bíráskodási hatáskörét (Kr. e. 462).
• Az arkhóni hivatalt megnyitották a kétszázmérősök előtt is (Kr. e. 458).
• Periklész - aki Kleiszthenész unokaöccse, és Kr. e. 444-429 kö-
  zött 15évig sztratégosz volt - reformjai:
  → az ötszázak tanácsának és az esküdtszékeknek a tagjai napi-
  dijat kaptak;
  → napidíjat kaptak a színházi előadásokon megjelenő polgárok is;
  → a gazdagokra különféle kötelezettségeket rótt (színházi előadások, tornaversenyek rendezése, hadihajók felszerelése).

A periszklészi virágkor államszervezete

• Népgyűlés (ekklészia):
• tagja minden 20. életévét betöltött athéni polgár;
• felépítése: Kleiszthenész Kr. e. 508-as reformja alapján (a 10 db
  3 részből álló phülé szavazatai döntöttek);
• évente 40 alkalommal ülésezett, bárki felszólalhatott;

• hatásköre: háború és béke kérdése, szövetségkötés, adók kivetése,
  törvényhozói intézkedések szentesítése, polgárok száműzetésbe
  küldése osztrakizmosszal (cserépszavazás).

• Tanács (bulé):
• tagjait évente sorsolták a 30. életévüket betöltött polgárok közül
  (10 phülé egyenként 50 tagot delegált → ötszázak tanácsa);
• ellenőrizte a tisztségviselők munkáját, irányította az állam pénz-
  ügyeit, elővéleményezte a népgyűlés elé kerülő javaslatokat.
• Bíróság:
• Areioszpagosz (vének tanácsa): Kr. e. 462-ig az Árész hadisten
  dombján gyűlésező vének tanácsa gyakorolta a főbírói funkciókat.
  Tagjai általában a legtekintélyesebb, hivatalviselt aristokratákból
  (arkhónok) kerültek ki.
• Heliaia (esküdtbíróság): Kr. e. 462-től vette át a bírói szerepkört az
  athéni polgárok közül phülénként sorsolt 6000 tagú esküdtbiróság,
  amely tanácsokra bontva ülésezett. Az egyes ügyekben meghallga-
  tás után azonnal, szavazással döntöttek.
• Tisztségviselők:
• Arkhón: az állam élén 9 arkhón állt (elsó arkhón, kultikus, továbbá
  hadügyeket irányító, és 6 törvényhozó arkhón), de szerepük ekkor
  már formálissá vált. Évente sorshúzással vlasztották öket.
• Stratégosz: a phülé élén álló katonai parancsnok. A 10 sztratégoszt
  szavazással vlasztották. Az elsó sztratégosz irányította Athént.
• Tamiasz: pénzügyekért felelós tisztségviseló, 10 tagból álló testü-
  letet alkottak.

Társadalom

• Teljes jogú polgárok (kb. 150 ezer fő):
• többségük saját munkájából élt, Periklész idején már napidíjat kaptak az esküdtszékek tagjai;
• szerepet vállaltak a politikában, működtették a demokráciát;
• 18-60 éves kora között katonáskodott (a nehézfegyverzetű gyalogos
  katonák, a hopliták alkotta zárt alakzat volt a falanx);
• Kr. e. 451-től csak az lehetett athéni polgár, akinek mindkét szülője
  az volt.
• Metoikoszok (kb. 75 ezer fő):
• személyükben szabadok, de polgárjoggal nem rendelkező bevándorlók, "idegenek" voltak;
• nem vehettek részt a politikában, nem vásárolhattak földbirtokot,
  ezért iparral és kereskedelemmel foglalkoztak;
• adót fizettek, nagyobb háborúkban katonáskodtak.
   

•  Rabszolgák (kb. 50-100 ezer fő):

• Athénban alakult ki elöször az érett vagy klasszikus rabszolgatartó

• társadalom, ahol a rabszolgáknak már komoly szerepük volt a gazdasági életben;

Gazdaság

•   Athénnak igen jelentős mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi tevékenysége volt, amelyekből nagy jövedelmekre tettek szert a polgárok és a metoikoszok, adóikból pedig az állam is.

• A rabszolgák nagyfokú alkalmazása olsó termelést tett lehetővé, és pótolta a politikával foglalkozó polgárok munkaerejét is.
• Athén szövetségeseitől (déloszi szövetség) súlyos adókat követelt és kapott.

Válság

• A Kr. e. 478-ban létrehozott déloszi szövetséget Athén saját céljaira
  használta fel: gazdaságilag megsarcolta szövetségeseit, továbbá át kellett venniük az athéni politikai rendszert (demokrácia). A szövetség tagjai ezért lázadozni kezdtek.
• Athén és Korinthosz között a kereskedelmi verseny ellentétté
  vált, mindez a Spárta vezette peloponnészoszi szövetséggel (amelybe Korinthosz is beletartozott) való szembekerülést is jelentette.
• A gazdasági-politikai-katonai ellenségeskedés elvezetett a peloponnészoszi háborúhoz (Kr. e. 431-404):
• A háború során pestisben meghalt Periklész (Kr. e. 429).
• Athénban kiéleződött a politikai versengés, ami meggyengítette a
  poliszt.
• Végül Athén vereséget szenvedett, felbomlott a déloszi szövetség.
• A poliszok egymás elleni végtelen harcának időszaka következett. Ez
  már a hanyatlás kora volt.
• A háborúk miatt (katonáskodás, pusztítások) ellehetetlenültek az
  attikai kis-és középbirtokosok, deklasszálódtak, számuk, társadalmi és politikai súlyuk csökkent.
• A városi iparosok, kereskedők is deklasszálódtak, miközben növekedett a rabszolgák száma és szerepe a gazdaságban.
• Átalakult a hadsereg is: megnövekedett a pénzért harcoló (zsoldos)
  katonák száma.
• A háborúk alatt a görög gyarmatvárosok "leváltak" anyavárosaikról,
  egyre kevésbé töltötték be a nyersanyagbázis és felvevőpiac szerepét.
• Athénban a demokrácia meggyöngült, megszűnt a politikai egyenlőség.
  Az elszegényedett polgárság elveszítette poliszpolgári öntudatát, poliszhazafiságát, és irányítható, szavazatát pénzért értékesítő tömeggé lett.