Költői képek és alakzatok

1., Szóképek

a, Metafora típusú szóképek

• Metafora: Két fogalmat azonosít egymással. A fogalmi és a képi sík névátvitele között, valamilyen azonosság, hasonlóság található. Lehet teljes (a képi és a fogalmi sík is megjelenik) vagy hiányos. Szófaj szerint csoportosíthatjuk igei, főnévi és melléknévi csoportba.

Pl: "Szívemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája" (Petőfi Sándor: János vitéz)

A gyöngyházat Iluskával azonosítja.

Közös jegy: értékes, becses, teljes metafora

• Hasonlat: A metafora egyik rokon szóképe, a kettő közötti fő különbség, hogy a hasonlat csak hasonlít valamit valamihez ("mint" kötőszó), nem pedig azonosít.

Pl.: "S a nép, az istenadta nép

Oly boldog rajta, Sire!

Kunyhói mind hallgatva, mint

Megannyi puszta sir."

(Arany János: A walesi bárdok )

• Megszemélyesítés: Egy élettelen dolog felruházása valamilyen emberi tulajdonsággal, vagy emberre jellemző cselekvéssel.

Pl.: József Attila "Határ" című versében azt írja "sziszeg a por". (Sziszegni élőlény szokott! Leginkább egy kígyó)

• Szinesztézia: Különböző érzékszervek összekapcsolása.

Pl.: "Egy kirakatban lila dalra kelt" (Tóth Árpád: körúti hajnal)

Lila- látás, színérzékelés + dal- hallás

b, Metonímia típusú szóképek

• Szinekdoché: szóalakzat, a rész használata az egész értelmében, vagy fordítva.

Pl.: nagy koponya ('okos ember'), vagy: talpon van az egész ház, értsd: 'a ház minden lakója'.

c, Bonyolultabb képek

• Allegória: Hosszabb gondolatsoron (Több versszak/egész mű) végig vitt metafora, megszemélyesítés. A fogalmi és képi sík különböző hangalakú, de egymásnak megfeleltethető elemben jelenik meg.

Pl.: (József Attila: Ős patkány terjeszt kórt...) A nemzet sorsát, jövőjét a költő az óramű képével fejezi ki. E vegyes allegóriában a sors megszemélyesítése is megfigyelhető:

"Az óra lüktet lassú percegéssel,

Kimérve a megmérhetetlen időt;

Ébren a honfigond virrasztva mécsel,

Homlokra összébb gyűjti a redőt.

Vajúdni meddig tart még e világnak?

Sors! óraműved oly irtóztató:

Hallom kerekid, amint egybevágnak:

De nincs azokhoz számlap, mutató."

• Szimbólum: Nem egyértelmű megfeleltetés, több jelentéssel is bírhat egy képi sík.

Pl.: "Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai." (Vörösmarty Mihály: Szózat) (rabiga= rabság)

• Összetett/Komplex/Sokrétű költői kép: Több kép kapcsolata egy versszakaszban. Általában alapmetaforával kezdődik és annak a képi valamint fogalmi síkját bontja tovább.

2., Alakzatok

a, Hangalakzatok

• Ismétlés: Egy-egy nyelvi egység változatlan vagy megváltoztatott ismétlése.
• Alliteráció: Egy vagy több egymást követő szó azonos kezdőbetűvel rendelkezik. ("Míg a föld alvó lelkét lesem"- Ady Endre: A magyar Ugaron) 
• Figura etymologica: A szótőismétlése más toldalékkal ("Hogy látva lássanak"-Ady Endre: "Sem utódja, sem boldog őse")
• Szóismétlés: A szó változatlan ismétlése.
• Anafora: A sorkezdő sor ismétlése a következő sor(ok) elején. 
• Epifora: Sorzáró szó ismétlése a következő sor(ok) végén.
• Refrén: A versszak záró sorának, sorpárjának ismétlése.
• Gondolatritmus: Ritmikus alakzat, amelyben a mondat tartalma megváltoztatva vagy változatlanul ismétlődik. 
• Halmozás: Nyelvi elemek sajátos ismétlése, felsorolása. Eltérő hangalakú, egymás jelentését kiegészítő nyelvi egységek követik egymást. Erejük, jelentésük nagyjából egyforma.
• Fokozás: A halmozáshoz hasonló alakzat, annyi különbséggel, hogy az egymás után felsorolt nyelvi elemek ereje, jelentése folyamatosan erősödik.
• Csökkentés: A fokozás ellentéte. Az egymást követő nyelvi elemek ereje, jelentése folyamatosan csökken.
• Ellipszis: odaérthető, pótolható nyelvi elemek kihagyása.
• Inverzió: Hatást fokozó szócsere. (Pl.: "Égő néppel az utca ruhan"-Radnóti Miklós: 8. ecloga)
• Kiazmus: Az első rész kulcselemeit a második fordított sorrendben jeleníti meg. (Pl.: "Jaj, mily sekély a mélység/ és mily mély a sekélység"-Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke)

b, Goldolatalakzatok

• Ellentét: Ellenséges jelenségek szembeállítása egy mondaton belül.
• Komplemeter: A világ kettős oppóziáját kifejező ellentét. (pl.: élet-halál)
• Paradoxon: Látszólag önellentmondás, mégis van igazságtartalma.
• Oximoron: A jelző és a jelzett szó ellentéte. ("küldetétes vétó"-Ady Endre: Hunn, új legenda) 
• Párhuzam: két, egymással összefüggő gondolat nyelvileg hasonló szerkezetű megfogalmazása

(pl. "Anyám szájából édes volt az étel, / Apám szájából szép volt az igaz."-József Attila: A Dunánál)