Homérosz és eposzai

1., Homérosz

Az ókori Hellászban, kb a kr. e. 8. században élt szerző. Életéről nem sokat tudni, sőt azt is megkérdőjelezik, hogy élt-e egyáltalán (homéroszi kérdés). Az irodalom két alapművének megalkotója, az Iliász és az Odüsszeia eposz szerzője.
Hagyomány szerint: vak énekmondó

2., Az eposz

a., A műfaj

Eposz: nagy terjedelmű elbeszélő költemény. Hősei rendkívüli képességekkel rendelkeznek, ,tevékenységüket természetfeletti, isteni erők is támogatják, s az egész közösség sorsára kiható rendkívüli tetteket hajtanak végre. A klasszikus eposzok szóbeliség útján jöttek létre, így is terjedtek. A szájhagyomány útján keletkezett eposzokat később jegyezték le.

b., Eposzi kellékek

invokáció (segélykérés) : Az eposz kezdősora, melyben az elbeszélő a múzsát szólítja meg (a görögöknél ő Kalliopé), hogy elnyerje vállalkozásához támogatását. A görögök hite szerint a költő, énekmondó tevékenysége adomány, az alkotás sikeressége a múzsa jóindulatától függ.
propozíció (témamegjelölés): A segélykéréshez kapcsolódó, kettős szerepű eposzi kellék. A mű témájának előrevetítésével (tájékoztatás a tartalomról) az elbeszélő megjelöli, hogy minek az elbeszéléséhez kéri a múzsa támogatását.
enumeráció (seregszemle): A küzdő felek felsorolása meghatározott szempontok alapján (hajókatalógus, görög hősök előszámlálása, istenek leírása). A háború résztvevőinek előszámlálását a hadsereg lenyűgöző nagyságának, félelmetes erejének érzékeltetésén túl a történelmi rögzítés igénye is indokolta.

A TÉMA ÁTTEKINTÉSE ÉRDEKÉBEN OLVASD ÁT A TRÓJAI MONDAKÖR CÍMŰ LECKÉT A 9. ÉVFOLYAMOS TANKÖNYVEDBŐL!

3., Iliász

Cím: Ilion-ról szóló ének (Ilion: Trója)
Téma: Akhilleusz haragja (a trójai mondakör mellékszála):
Akhilleusz és az Agamemnon összetűzése. Akhilleusz rabnőjét elrabolják, nem hajlandó emiatt tovább harcolni. Anyját, Thétist pedig buzdítja, hogy Zeuszt győzze meg arról, hogy sújtson le a görög népre. Patroklosz Akhilleusz felszerelésében vonul harcba. A harcban Hektor megöli őt, abban a tudatban, hogy Akhilleuszt öli meg. Emiatt Akhilleusz haragja Hektorra hárul, akit meg is öl, holttestét meggyalázza. A trójai király, kérésére megtöri a haragját és kiadja a holttestet. Hektor temetésével zárul a mű.
Hőseszmény
Akhilleusz: Hérosz (félig isteni származású)- halandó, emberfeletti tulajdonságokkal
Megváltoztathatja sorsát az eposzban-hosszú hétköznapi élet/rövid élet, hősi halál, örök hírnév
Hírnév- beszünteti a harcot haragja miatt- a saját népét (akik hősnek tartják) veszélyezteti
Szerkezeti sajátosság:
Késleltetések+ színfoltok az eposzban (pl.: Akhilleusz pajzsának elkészítése-békebeli hétköznapi élet leírása [ellentét, idő-és értékszembesítés]) (Hektor búcsúja családjától- hétköznapi jelenet)
Ismétlődő elemek: tett-sérelem (eposz eleje, vége)

4., Odüsszeia

Téma: Utazás (Toposz= cél felállítása, áldozatok hozása, fejlődés, felnőtté válás, életút)
Cselekmény: Az utazás szervezi
Télemakhosz, Odüsszeusz fia elindul apját felkutatni. Odüsszeusz is hazaindul. Az eposz egy pontján Odüsszeusz elkezdi elmesélni mi történt vele az elmúlt 10 évben, a trójai háborúban. Egy kalandos utazás során ér haza, csellel jut vissza Ithakába
Bonyolult szerkesztés: 3 szál
Embereszmény: Odüsszeusz a hősi értékrendet is vallja, de a találékonyság a fő tulajdonsága. Képes tanulni, nem lezárt személyiség. Számára a család a legfőbb érték már.